
Görgényitől, Benedek Tiboron át, Biros Péterig...

- Írta: Kis Szabó Ervin
- Lábtempó
- Találatok: 13561
Szilágyi Pétert nem kell bemutatni annak, aki jártas a vízilabda világában. Számtalan helyen dolgozott a világban. Megfordult Ausztráliában, Új-Zélandon, Európában is több helyen. Volt a magyar női válogatott szövetségi kapitánya, OB-I- es férfi csapatok vezetőedzője. Irányított utánpótlás válogatottakat. Jelenleg a ZF-Eger női csapatának vezetőedzője. Azt mondja rengeteget tanult Görgényi Istvántól, majd az ő módszerét tovább vivő Benedek Tibortól, csakúgy mint Biros Pétertől, akinek éveken át a segítője volt Egerben. Eddigi tapasztalatait igyekszik hasznosítani most.Vele beszélgettünk a női OB-I-es bajnokság rajtját megelőzően.
-Nem mehetünk el szó nélkül amellett a teljesítmény mellett, amit a csapat a BENU Magyar Kupa sorozatban mutatott. Tíz mérkőzésből hetet megnyertetek. Nem kell matematikai zseninek lenni ahhoz, hogy kiszámoljuk: ez hetven százalékos teljesítmény. Még az ellenfelek is elismerték: üde színfolt volt az egri lányok kupaszereplése. Mi a siker titka?
- Ha azt mondom, hogy nagyon kemény munkát végeztünk a felkészülés során, azzal nem sok mindent állapítottam meg. Mindenki tudja, hogy ebben a sportágban munka nélkül nem lehet megélni. Több összetevője is van ennek azonban. Az első talán az, hogy nagyon nehéz körülmények között kezdtük el a munkát. Nyolc játékos és a vezetőedző is távozott. A lehetőségeink nagyon leszűkültek. Ezt tudták az ellenfeleink is, és talán egy kicsit lebecsültek bennünket, leírták az Egert, legyintettek ránk. Aztán meg túlértékeltek bennünket, ahogy jöttek az eredmények, mert akkor meg már mindenki a legjobb összeállításban, nagyon komolyan beleálltak az ellenünk vívott mérkőzésekbe.
-Idáig azonban el kellett jutni... Megvertétek a Fradit, háromszor a Szentest, s az UVSE-vel is felvettétek a versenyt...
-Azok az évek, amit három kontinens, öt országában töltöttem nem múltak el nyomtalanul. Igyekeztem tanulni, tapasztalatokat szerezni. Ami a legnagyobb hatással volt rám persze, hogy egy magyar módszer. Egy időben dolgoztunk Ausztráliában, úgy jó tizenöt éve Görgényi Pistával. Az ő módszere pedig nagyon megragadott. Benedek Tibor halálát követően mindenki igyekezett megfejteni az ő sikereinek a titkát. Nem volt abban semmi titok. Benedek Tibi is a Görgényi módszer szerint dolgozott.
-Mi ennek a lényege? Röviden, hogy ne csak a szakmabeliek értsék.-Ez nagyon nehéz kérés. Talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy egyfajta csoportdinamikai munkásság amit ő belevitt a vízilabdába. Ez talán még most is előrébb tart Ausztráliában, mint Magyarországon. Amikor én elkezdtem a munkát az egri lányokkal, egy kiváló stábbal tehettem ezt. Mert ehhez ez is kell. Sallai Bea kiváló munkát végez mint úszóedző. Major Attila az ország legjobb erőnléti edzője, aki rendkívül felkészült. Bejött mintegy újdonságként Nagy Mária, aki csoportos foglalkozásokat tart a lányoknak, aki szintén egy kiváló szakember. Jászberényi Gábor aki sikeresen adja át a tapasztalatait a kapusoknak. Azt is meg kell említenem, hogy Biros Péter korábbi években befektetett munkája is mostanra érett be. Tehát ez így együtt mind kellett ahhoz, hogy elkezdhessünk a Görgényi módszerrel dolgozni, ami eddig sikerre vezetett. Persze nem kell ezt túlértékelni, hiszen még csak most kezdődik a bajnokság, s azt is őszintén be kell vallanunk, hogy eléggé törékenyek vagyunk.
-Az elnök úrral azt beszéltük meg, hogy az ifjúsági-, az OB-I-B-s csapatok és a felnőtt társaság edzéseit bízza rám. Ebben igényeltem a szakmai igazgató Biros Péter segítségét. Nagyon sokat jelent ugyanis, ha ő leül mellém a kispadra. Már a puszta jelenléte tekintélyt parancsoló. Konkrét helyezést nem határoztunk meg, mert az indulásunk, mint azt már említettem nagyon képlékeny volt. Az én célom az volt, hogy ebből a társaságból ki kell hozni a maximumot. Én abban hiszek, hogy először egy csapatot, egy közösséget kell létrehozni, aztán utána majd lehet szakmázni.
-Mennyire voltak partnerek a lányok?-Meg merem kockáztatni, hogy a legjobb csapat van itt Egerben, az egész mezőnyt figyelembe véve. Ez nem azt jelenti, hogy mi vagyunk a legeredményesebbek, a legerősebbek, de mint csapat, mint közösség, rendkívül összetartóak a lányok. Ezek a lányok nemcsak rendkívül csinosak, s jó sportolók, hanem szeretnek is vízilabdázni, rendkívül értelmesek. Mindenkinek meg van a saját célja. Vannak akik felnőtt válogatottak akarnak lenni, vannak, akik az utánpótlás válogatottba szeretnének bekerülni, s vannak akiknek az a célja, hogy stabil OB-I-es játékosokká váljanak. Egymás kiváló partnerei, segítik egymást, hogy ki, ki a saját célját elérje. Nekem az volt a kérésem az elnök úr felé, hogy legyen néhány meghatározó játékos, akik köré lehet építkezni. Kiss Alexandra, Menczinger Kata, Czigány Dóra rendkívül fontos szerepet töltenek be a csapategység szempontjából.
-Nem akarok én senkit különösebben kiemelni, de így igaz. Hertzka Orsi nagyon sokat jelent, az ahogy Szilágyi Szabina védekezik, vagy ahogy Katona Zsófi fejlődik, de említhetném Dobi Dorinát, vagy éppen Bódi Fruzsinát is, meg sorolhatnám a többieket. Erről beszéltem, amikor azt mondtam, hogy mi vagyunk a legjobb csapat. A három húzóember mögé szorosan zárkózik mindenki. Megértették, hogy kinek mi a szerepe, s azt csinálják. Engem is meglepett, hogy amikor valaki kimarad az adott meccskeretből, a saját kérésükre azok is utaznak velünk, mert ott akarnak lenni, mert segíteni akarnak, elvégzik az "apró" meccsrendezéssel járó feladatokat, bemelegítenek együtt a csapattal.
-Ezt az egységet értékelik a szurkolók is...-Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy észrevették, hogy figyeltek ránk, hogy szurkoltak nekünk, s egyre többen jöttek ki a mérkőzéseinkre. Olyan hangulatot teremtettek, mint ha valami bajnoki címért játszottunk volna. Nagyon jó volt ezt megélni. Maguk a játékosok is elmondták, hogy mennyire jó érzés volt érezni a szeretetüket, talán nem kiabálom el, de egymásra talált a közönség és a csapat.
-Mindezek után mit várhatunk az előttünk álló bajnokságtól?-Nem leszünk bajnokok! Viszont olyan szellemiséggel fogunk vízbe menni minden egyes mérkőzésünkön, hogy az ellenfeleinknek igen is be kell bizonyítaniuk ha jobbak nálunk. Ha pedig jobbak, akkor fejet hajtunk, de meg nem adjuk magunkat soha. Nagyon nehéz a sorsolásunk. Kezdünk Szentesen, ami mindig is nagy rangadónak számít, s ne higgye azt senki, hogy mert a kupában háromszor megvertük a Szentest, az már mindig így lesz. Nagyon fontos lenne onnan elhozni a három pontot, mert utána jön hozzánk az UVSE, aztán Dunaújváros, majd BVSC, majd Fradi. Nem lenne szabad sorozatos vereségekkel kezdeni, mert az lelkileg megviselné a játékosokat.
-Mondtál korábban egy furcsa mondatot, amire vissza kell térnem: sajnálod, hogy nem Biros Peti a ZF-Eger női csapatának az edzője. Miért is...?
-Nagyon tisztelem Pétert, sokat tanultam tőle, amikor együtt dolgoztunk. Egyrészt azért sajnálom, mert mint azt már említettem, mostanra érett be a munkája. Más felől pedig úgy gondolom, hogy a háromszoros olimpiai bajnokoknak, a napi edzéseken kellene átadni a tapasztalatukat, a tudásukat, mindazt, ami őket három egymást követő olimpián a dobogó tetejéig repítette. Fontos munkát végeznek a szövetségben, a sportágban, az egyesületekben, ki hol. A legtöbbet azonban az én megítélésem szerint a medence partján segíthetnének a napi munkában.
Amikor az augusztus 20-i ünnepek miatt nem volt ebédjük a lányoknak, akkor edzőjük szépasszonyvölgyi telkén közösen főztek maguknak az edzés után, így készülve a másnapi mérkőzésre. Aztán másnap nemcsak győztek, hanem élvezetes, közönségszórakoztató, jó játékot mutattak be. Csakúgy, mint az eddigi mérkőzéseiken mindig. Szurkolunk nekik, hogy kitartson a barátság, a jó hangulat, a jó és eredményes játék az egész szezon során. Eddigi szereplésük ugyanis nemcsak egyik neves ellenfelük vezetőedzője szerint jelentett üde színfoltot, hanem valamennyiünknek. Indulhat a bajnokság, a közönséget már megnyerték.
/fotó: Lénárt Márton, archív/